Mi köze Puskás Ferencnek a Bajnokok Ligájához?

Idén május 30-án Budapesten, a Puskás Arénában rendezték a Bajnokok Ligája döntőjét. A tornát nem kell bemutatni — Európa legjobb klubcsapatai küzdenek meg benne minden évben. De a kupának van néhány kevésbé ismert része is, amiről ritkán esik szó. Ha ezeket is tudod, többet tudsz majd róla, mint a legtöbben.

A névadó, aki maga is megnyerte

Kezdjük a stadionnal. A Puskás Aréna arról a Puskás Ferencről kapta a nevét, akit a világ egyik valaha volt legjobb labdarúgójaként tartanak számon. És van itt egy kevéssé ismert kapcsolat: Puskás nemcsak névadó, hanem maga is háromszor megnyerte ezt a kupát — még akkor, amikor a neve Bajnokcsapatok Európa-kupája volt. A spanyol Real Madrid játékosaként emelhette a magasba a trófeát 1959-ben, 1960-ban és 1966-ban.

Vagyis a döntő idén egy olyan ember nevét viselő stadionban zajlott, aki játékosként háromszor is a kupa győztese volt. Ezt kevesen kötik össze.

Valaha csak a bajnokok indulhattak

Ma egy országból több csapat is ott lehet a Bajnokok Ligájában. Régen viszont egészen másképp működött. A torna 1955-ben indult, és eredetileg elsősorban minden ország bajnoka indulhatott el benne — vagyis legtöbbször csak egyetlen csapat képviselt egy-egy országot.

Innen jön a név is: a „bajnokok” tornája volt, mert tényleg csak a bajnokoké. A mai nevét, a Bajnokok Ligáját csak 1992-ben kapta, és az évek során lazultak a szabályok, így ma már a legjobb néhány csapat is indulhat egy országból, nem csak a bajnok. A név tehát egy régi szabály emléke.

A Real Madrid, a torna legsikeresebb csapata

Ha azt kérdeznéd, melyik a legsikeresebb csapat a kupa történetében, a válasz egyértelmű: a Real Madrid. A Wikipédia szerint eddig tizenötször nyerte meg a tornát — jóval többször, mint bárki más.

A leghosszabb győzelmi sorozat rögtön az elején jött: a Real Madrid az első öt kiírást zsinórban megnyerte, 1956 és 1960 között. (Az ötödik győzelemnél már Puskás is a csapatban volt.) Ilyen uralkodásra azóta sem volt példa.

Apró érdekesség: a trófeának spanyolul beceneve is van, „La Orejona”, ami nagyjából annyit tesz: „a nagyfülű”. A kupa két nagy, fül alakú fogantyújáról kapta a nevét.

A magyar szál, amiről kevés szó esik

Magyar csapat a Bajnokok Ligája (vagyis a régi BEK) döntőjébe még sosem jutott be — de a magyar futballnak van büszke európai múltja, csak ritkán beszélünk róla.

A legtöbbre az Újpesti Dózsa (a mai Újpest FC elődje) jutott: az 1973–74-es sorozatban bekerült a legjobb négy közé, az elődöntőbe. Azóta sem sikerült magyar csapatnak idáig eljutnia.

Egy másik nagy európai kupában pedig a Ferencváros egyenesen győzött: 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, méghozzá úgy, hogy a döntőben a hatalmas olasz Juventust győzte le. Ez máig az egyetlen alkalom, hogy magyar klub egy nagy európai kupát megnyert.

A 2026-os döntő: PSG–Arsenal

És hogy idén mi történt? A döntőben a francia Paris Saint-Germain (PSG) és az angol Arsenal találkozott. Az Arsenal már a 6. percben vezetett, de a PSG a második félidőben egyenlített. A rendes játékidő és a hosszabbítás után is 1–1 volt, így büntetőpárbaj döntött — ezt a PSG nyerte 4–3-ra, és vele a kupát is. A PSG az előző évben is győzött, tehát idén megvédte a címét. A meccset 61 035 néző látta élőben a Puskás Arénában.

Hogyan lesz egy város házigazda — és mibe kerül?

Azt, hogy hol legyen a döntő, az európai labdarúgás szövetsége, az UEFA dönti el, jó pár évvel korábban. A városok pályázhatnak rá, az UEFA pedig azt nézi, van-e elég nagy és modern stadion, és el tudja-e látni a város a több tízezer érkező szurkolót. Budapest azért lehetett házigazda, mert a Puskás Arénával — amely 2019-ben épült a régi Népstadion helyén, és nagyjából 67 ezer ember fér el benne — van egy ekkora eseményre is alkalmas stadionja.

Egy ilyen rendezés nagy figyelmet és sok látogatót hoz egy városnak. De van a történetnek egy másik oldala is. A Puskás Aréna felépítése nagyon sokba került: a 2017-es nyertes építési ajánlat több mint 190 milliárd forint volt, és a stadiont közpénzből építették. (A Wikipédia hozzáteszi: a végső, tényleges költséget nem hozták nyilvánosságra.) Ezért sokan vitatkoznak rajta: vannak, akik szerint megéri, mert nagy eseményeket és hírnevet hoz, és vannak, akik szerint túl drága volt, és a pénzt máshová is lehetett volna fordítani. Mindkét véleménynek megvannak az érvei.

Mit vihetsz magaddal?

A Bajnokok Ligája sokkal több, mint a tévében látott esti meccs. Egy közel hetvenéves verseny, amelynek a régi névadója háromszoros győztes volt, amelyet egy spanyol csapat uralt az elején, és amelyben a magyar futballnak is megvannak a maga szép pillanatai. Ha legközelebb szóba kerül a suliban, te már ezeket is tudni fogod.